Vonalkód

Elterveztem, hogy a jövőben készített képeimet sajátos aláírással egészítem ki. Ahogy olvasom a különböző természetfotósok oldalait, látom, hogy nagy részüknek van valamilyen aláírásuk a képen. Ezzel jelzik, hogy ez az ő munkájuk. Mostantól hasonlóan fogom én is jelezni. Ez saját szórakoztatásomra csináltam, illetve több dolgot tanultam az elkészítése, képre illesztése folytán. Az aláírásom kétféle lesz. Egyik megjelenik valamelyik sarokban, vizuálisan fog látszani, a másik pedig Photoshop alatt lesz kiolvasható a fájl menü ->Fájlinformációk… alatt. Ez tartalmazza nem csak a készítés idejét és szerzőjét, hanem a kameraadatokat is (záridő, blende, fehéregyensúly, stb.).

Pár tervet készítettem, de egy egyszerűt választottam. Mivel már régóta tart az okostelefonokon az android mizéria, így egy QR vonalkódot tüntetek fel valamelyik sarokban. A kód mellé a jövő évet írtam még ki, ami a kép készítésének évét jelentené. Ezt a kódot az android készülékek vonalkód olvasójával simán lehet olvasni.

A kódot a következő ingyenes kódgenerátorral készítettem. Elkészítéskor meg lehet adni a készített kód típusát, méretét és a hiba korrekció változatát. Egyszerűen bepötyögjük a szöveget, majd az alatta levő gombra kattintva megjelenik a QR kód ábrája. Ezt elmentve/vágólapra másolva már használhatjuk is.
http://www.qrdvark.com/qr-generator/

Valahogy így néz ki egy képen.

Robi! Még csak ránk se nézett!

A fekete színhez muszáj volt ragaszkodnom, mert a vonalkód legjobban a kontrasztkülönbség révén olvasható. Mivel a képeimen kevésszer lesz sötét/fekete rész, a fekete és a képeken levő szín elég kontrasztot fog adni, hogy az okostelefonnal leolvassuk még akár a képernyőről is.
Az én esetemben a kód a nevemet és a blogra utaló internet címet tartalmazza.

Az idei év utolsó blogbejegyzését olvashatjátok. Ezúton kívánok békés boldog új évet minden kedves olvasómnak!

Ölyv és őz

Tegnap az enyhe idő és a napsütés kicsalt pár képet készíteni – és az is, hogy le akartam tesztelni az új vázat. A Gógány láprét felé vettem az irányt. Az elolvadt hó mindenütt sarat és latyakot hagyott maga után, ami nehezítette a közlekedést a földúton. Odafelé több egerésző ölyvvel találkoztam. Amilyen szépek ezek a ragadozók, olyan nehéz őket megközelíteni. Most szerencsém volt, mert bár tisztes távolságban, de az autóm mellett repült el egy. Lehajtott ablakból készítettem a képeket.

A megcélzott helyre nem jutottam el az autómmal, mert félő volt, hogy elakadok. Az út mentén parkoltam le és visszaballagtam egy nádashoz, ahonnan kitekintve fotóztam a nagyszámú őzet. Nem ritka az 50-60 vadból álló rudli. Itt kb. a fele gyűlt össze.

Ezután már csak a bolyhos fehér hátsójukat láttam az őzeknek, bármennyivel is találkoztam. Azt hiszem, finomítani kell a cserkelési technikámon.

A bejárt terület 6,4km volt, amit 2 és fél óra alatt tettem meg. Ebből 1:44 óra volt mozgásban és 46 perc pedig állásban. Átlag 3km/h-val mentem.

---------------------------------

A tapasztalataim a 60D-vel kapcsolatban: ez a váz valahogy jobban összerakott, jobban egyben van, mint az 550D. A fókuszálás is pontosabb, a sorozatból kevesebb a pontatlan fókuszú kép. Negatívum, hogy alvó állapotból nehezebben ébred fel. Míg az 550D-nél egy expógombra azonnal felébredt és fókuszált, itt ez 2-3 gombnyomásra történt csak meg. Hogy ez a feltelepített ML miatt lenne, vagy a hűvösebb idő játszik közre, nem tudom. Persze, ezzel együtt tudok élni.

Roham

Az utóbbi időben nem sok időm volt fotózni és az időjárás sem volt kedvező. Bár időnként kijártam a láprétre is szétnézni, de nem volt olyan téma, amely megfogott volna, nem készítettem olyan képet, amelyet megmutatnék. Ellenben a hobbikertünkben nagy népszerűségnek örvend a madáretető. Verebek, cinkék az állandó vendégei. A múltkori akciófotózást tovább folytattam a cinegékről, ezekből válogattam pár képet. Kell egy kis idő, míg kitapasztaljuk, hogy mikor kell megnyomni az exponáló gombot. A beszálló ágról elrepülve sorozatokat exponáltam, reménykedve, hogy használható kép is fog készülni. f/4 fényerő, 1/1600-as záridő, 1600-as ISO jellemezte a beállításaimat.

 

 

 

 

 

 

 

 

A kis állatok olyan éhesek, hogy kellő távolságra tőlük azonnal meglepik az etetőt. Mint egy roham. A verebek esetén jól látható a csatorna, ahonnan rárepülnek az etetőre. A képek elkészítésére a fényképezőgépen kívül a Photoshop programot használtam.

 

----------------------------------

Technikai részről annyi változás történt, hogy az 550D vázamat 60D-re cseréltem. Előnyei: fókuszrendszer pontosabb, sorozat sebessége nőtt, kihajtható a kijelzője, még gyorsabb záridőre képes és nekem a zárhangja is jobban tetszik. Terepen még nem sikerült tesztelnem, de bízom benne, hogy hosszú ideig ki fog szolgálni, hasonlóképpen, mint az 550D.

Mindenkinek Nagyon Boldog Ünnepeket kívánok!

Börzsöny

Immáron harmadik alkalommal mentünk túrázni a Ceglédi Honvéd Sportegyesülettel. Idei utolsó túraútvonalunk a Börzsönyi hegységen keresztül vezetett. Célállomásaink Nagymaros – Eszperantó hegy – Török mező – Zebegény voltak. Az idő nem volt annyira hideg, vagy mi öltöztünk túl. Megfelelő ruházattal és kedvvel vágtunk neki a 9km-es távnak.
A kezdeti 45-50°-os emelkedő végére többen levetették a kesztyűt és a sapkát. Első kis pihenőnknél szép kilátás nyílt a szemközti visegrádi várra és az alul levő Salamon toronyra.

 

Tovább folytattuk az utunkat újabb emelkedőkkel. Szinte libasorban mentünk. A táj havas, helyenként jeges, oda kellett figyelni, hogy hová lépünk.

 

Rövid tájékozódás és pihenés után átváltunk a másik útra. Volt, akinek könnyebben, volt, akinek kevésbé könnyen sikerült. Az út a megszokott emelkedő, még mindig felfelé megyünk.

 

 

Utunk felénél kis pihenőt tartottunk egy lankás területen. A nap nagyrészt felszárította a havat és helyette sáros volt az út, ami nehezítette a leereszkedést. Cserébe kárpótolt a panoráma.

 

Innentől már lefelé mentünk havas, kacskaringós úton. A csapat kettészakadt, az elsők a műúton várták a hátsókat, ahonnan tovább folytattuk az utat Zebegénybe – egy kiszáradt folyómeder mentén. Majd leérkezve a Duna partján készítettünk még pár felvételt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyalogtúra összesen 10,2km volt, amit 3:17 óra alatt tettünk meg. Ebből 2:39 óra volt mozgásban és 38 perc pedig pihenéssel telt el. Átlag 3km/h-val mentünk. Minimum tengerszint feletti magasság 99m volt, a maximum pedig 352m.