Gyurgyalagok

Tegnap teljesült egy tavalyi álmom. Történt pedig, hogy tavaly nyáron kezdtem jobban megismerni a láprétet és a gyurgyalag élőhelyét. A láprét egy kicsiny részén, nem messze az út mellett homokfalba vájt üregek vannak. Ezekben költenek ezek a színes madarak. Mire azonban összejött a megfelelő felszerelés (objektív, álcaruha) lassan szeptember volt és a gyurgyalagok kezdtek elvonulni. Eddig csak messziről és a levegőben sikerült őket lefényképeznem. Már egy ideje kijárok a rétre és mindig megnéztem ezt a területet, de sajnálattal láttam, hogy a költőüregek betemetődtek, legalábbis a bejáratuk, a gyurgyalagok pedig sehol. Egy hete mégis visszatértek és nekiláttak feltérképezni a tavalyi területet. Új üregeket kezdtek el vájni és párt választanak maguknak. A tavalyi sikertelenség egyik oka, hogy nem tudtam megközelíteni őket, a másik, hogy nem volt olyan hely, ahová leszállhatnak a költőüregük mellett és figyelhetik a bogarakat, rovarokat, hanem a levegőben körözve fogták meg és szálltak el vele az útszéli fára. Azok a fák pedig magasak, felmászni meg nem tudok rájuk. Tegnapelőtt jutott eszembe, hogy segítek a kis madárkáknak (és magamnak is) és telepítek ágakat a földbe, amire rászállhatnak, hogy megpihenhessenek, illetve onnan indítsák a támadásukat a rovarok ellen. Kettő ágat ástam le egy szerintem forgalmas területen. Tegnap kimentem a láprétre bízva abban, hogy elfogadták a hirtelen kinőtt ágat és természetes helyüknek veszik. Az álcaruhát is magammal vittem, lesz, ami lesz. Tervemet siker koronázta, sikerült a kis madárkák közelébe kúsznom és jó pár képet készíteni róluk. Ezek közül mutatok meg néhányat.

Még sok javítani való van. Kezdve az ágak szépre cserélésével egészen a megfelelően homogén háttér kiválasztásáig, valamint a megfelelő idő kiszemelése a szép fényekhez. Azt hiszem a következő feladatom ezek megvalósítása lesz.