A karácsony előtt még egyszer meglátogattuk a területünket a kolléganőmmel. Kiérkezéskor szépen sütött a nap, de erősen fújt a szél. Most nem igyekeztünk egyből a lesünkhöz, mert a távolban, a Gógány rét felé láttunk jelentősebb számú őzet. A nyiladéktól jobbra, az erdősáv szélén ballagtunk a rozoga kerítésig, majd azon és egy vetésen áthaladva értük el pozíciónkat. Igyekeztünk az útszéli bozótos takarásában lenni. Itt volt az első megállónk.
Az őzek a közeli elhagyatott tanya felé andalogtak. Ekkor különváltam társamtól és célzottan feléjük vettem az irányt. A lehető legközelebb próbáltam menni az állatok megzavarása nélkül. Nap a hátam mögött, szél kedvező, álcám rendben van.
Miután elkattingattam a mai napi képeimet, társam csatlakozott hozzám. Az őzek egy része pedig visszaballagott a vetésre, amelyen mi is átkeltünk.
Kolléganőm is kamerázik. |
Kettő óra sem telt el még a kiérkezésünk óta és mennyi képpel gazdagodtunk... Mi legyen? Gyerünk a lesünkhöz! Már messziről kiszúrtuk a fentebbi nádas melletti kisebb rudlit. A kerítés tövében gyalogoltunk a nádas felé, majd jól irányzott manőverrel az állatok felé fordultunk. A nap továbbra is mögöttünk, a szél sem volt ellenünk.
A lesbe érve elfogyasztottuk az elemózsiát és vártuk, hogy megjelenjenek az állatok. Fél órán belül már fel is tűnt kettő a közelben, rá fél órára másik kettő.
Az időjárás ekkora már kezdett megváltozni, sötét felhők gyülekeztek, messze az eső is esett, mert szivárvány rajzolódott ki. Felvetettem kolléganőmnak, hogy menjen önálllóan cserkelni. A nádas melletti területre visszataláltak a korábbi őzek. A rozoga kerítés végéhez bátran oda lehet menni, ahonnan jó rálátás nyílik rájuk. Egy idő után én is felzárkóztam társamhoz. Célpontjainkat három őz risztotta meg és elvágtattak közösen a közeli erdőbe. Helyüket azonnal másik három őz vette át.
A kerítés betongyámja jó takarást ad. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése